Nagyon durva, milyen ez a kutya. Mikor ketten sétálunk, csak körülöttem forog, meg pár méteres körzetben megmarad, pedig nincs erre tanítva, meg nem is szólok neki,hogy "lábhoz", csak úgy ott van mellettem. Mondjuk kivéve, ha a nagy rétre érünk, de ez érthető, ott felkelti a már alvó madarakat XD de akkor sme megy el igazából 10 méternél messzebb. Bezzeg, mikor valakivel már megyek. Nah akkor alig várja, hogy kiérjünk az erdőbe, és mehessen. A hiking-os videó is erre bizonyíték, akkor ugyan mindig visszajön, de azonnal el is megy. Mindig leellenőrni, hogy ott vagyunk-e még, de ugyanakkor azonnal el is indul "vissza a természetbe" módjára. Ngaoyn kis aranyos, hogy aggódik értem, mikor ketten vagyunk :D
Nade, csakhogy a címnél maradjak. Már nem ez volt az első alkalom. Ugye mindig viszem az mp4-em, és úgy sétálgatunk. Nade ő olyan ám, hogy szagot fog, ott megáll, én meg továbbmegyek. Mikor visszanézek, hol a kutya, nincs ott. "Mindegy, majd jön" alapon tovább ballagok, erre pár bokorral előttem látom csak, hogy jön "valaki", aztán kiderül,hogy ez a kis surranó az :P Pedig nincs is hangosra állítva a zeném, de úgy meg tudok ijedni, mikor a fák közt elém vág, aztán meg ki XD Áhh, majd hozzászokok :) Elvégre még egy hajléktalannal sem találkoztunk XD na ezt most lekopogtam :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.